A NAPSUGÁR első száma 1957 januárjában jelent meg Asztalos István író, alapító főszerkesztő irányításával.
Az alapító tagok írók, költők, képzőművészek voltak: Bajor Andor, Fodor Sándor, Méhes György, Hervay Gizella, Tamás Mária, Soó Zöld Margit és Kádár Tibor, valamint Farkas János szerkesztő.
1980 januárjában a NAPSUGÁR szerkesztősége az óvodások számára is lapot indított A HAZA SÓLYMAI címmel. Ezt a diktatúra által ránk kényszerített nevet – a képes, irodalmi gyermeklap jelleget változatlanul megőrizve – 1989 decemberétől az eredetileg is javasolt SZIVÁRVÁNY-ra változtattuk.
A szerkesztőség célja a kezdetektől máig lényegében változatlan: az alapvető emberi értékek, a nemzeti önazonosság-tudat és a magyarság történelmi, művelődési hagyományainak szellemében akarjuk nevelni a gyermekeket. A célkitűzés azonos, csak az változott, hogy 1989 decembere óta szerzőinknek már nem kell „madárnyelven” beszélniük, ha hitünkről, történelmünkről, erdélyi magyarságunk sorsáról írnak.
Tetszetős külsővel, igényes nyomdai kivitelezéssel igyekszünk „piacossá” tenni kiadványainkat, de nem engedjük, hogy a piaci érdek, az igénytelen szórakoztatás a tartalmi vagy grafikai minőség rovására teret nyerjen bennük.
Lapjaink szellemisége a legjobb hazai, anyaországi, felvidéki és nyugaton élő magyar írókat, költőket, grafikusokat vonzotta és vonzza ma is hozzánk. Azóta híressé vált alkotók indultak hasábjainkon, s írnak, illusztrálnak havonta örömmel nekünk. Fél évszázad alatt külső munkatársaink voltak az erdélyi és a Kárpát-medencei magyar irodalom és képzőművészet legjelesebb alkotói: Balázs Imre József, Berszán István, Cseh Katalin, Demény Péter, Donkó László, Egyed Emese, Fekete Vince, Ferenczes István, Forró Ágnes, Jancsik Pál, Kiss Dénes, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Lászlóffy Csaba, László Noémi, Lelkes Miklós, Majtényi Erik, Markó Béla, Marton Lili, Máté Angi, Mészely József, Mihályi Molnár László, Nagyálmos Ildikó, Palocsay Zsigmond, Simon Réka Zsuzsa, Sütő András, Szántai János, Szilágyi Domokos, Veress Zoltán, Visky András, Zágoni Balázs, Zágoni Olga.
A grafikusok között ott találjuk Andrási Zoltán, Árkossy István, Bak Sára, Bene József, Cseh Gusztáv, Csillag István, Deák Ferenc, Fazakas Csilla, Feszt László, ifj. Feszt László, Kopacz Mária, Molnár Krisztina, Rusz Lívia, Szabó Zelmira, Székely Géza, Szilágyi Tosa Katalin, Tomos Tünde, Unipan Helga nevét.
Ami jogi helyzetünket illeti, 1989 decemberéig a Román Kommunista Párt gyermekszervezete, a Pionírtanács adta ki lapjainkat. Ez tartalmilag szigorú politikai cenzúrát jelentett – amelyet azonban legjobb alkotóink a sorok közé rejtett lázadás remek példáival játszottak ki –, anyagi szempontból viszont biztosított volt gyermeklapjaink folyamatos megjelenése. 1990 óta a Pionírtanácstól a Román Nemzeti Kiadó vette át lapjaink kiadói jogát. E nacionalista, állami kiadó szándéka az volt, hogy a tulajdonjogot fenntartva, az anyagi támogatást teljességgel megvonva, a terjesztést szándékosan akadályozva annyi más magyar lap után a NAPSUGÁR-t és a SZIVÁRVÁNY-t is zátonyra futtassa.
Ez csak azért nem sikerült, mert az 1991-ben alakult NAPSUGÁR Kft. átvette a két gyermeklap terjesztését és fokozatosan a kiadását, gazdasági irányítását is.
1996 júliusában sikerült megvásárolni a Román Nemzeti Kiadótól lapjaink kiadási jogát.
1998 nyarán a Napsugár Kft-t a Napsugár Alapítvány tulajdonába helyeztük.
Saját terjesztőhálózatunk kiépítésével sikerült nemcsak megmentenünk folyóiratainkat, hanem a 90-es évek közepén elérnünk a NAPSUGÁR és a SZIVÁRVÁNY történetének legnagyobb példányszámát, az 53.000-t. Ez azóta ismét évente csökken a jól ismert társadalmi, gazdasági okok miatt, de gyermeklapjaink példányszáma még mindig a legmagasabb a romániai magyar sajtóban, sőt a folyóiratok mezőnyében összmagyar viszonylatban is az elsők között vagyunk. Mindezt úgy, hogy nem váltunk magazinná, a színvonalat nem áldoztuk fel az eladhatóság oltárán.
Két folyóiratunk jelen van a hazai magyar gyermekkultúrában, számít ránk a tanügy, és minőségi mérceként tart számon a sajtó.
A NAPSUGÁR és a SZIVÁRVÁNY a kommersz gyermekmagazinok özönében őrzi irodalmi jellegét. Élni akar, és élni fog mindaddig, amíg mellette áll sokezer gyermekolvasó, sokszáz pedagógus és szülő.